Ezek a szén-dioxid klímaváltozásban játszott szerepét megkérdőjelező posztok félrevezetőek

Az üvegházhatású gázok közül a szén-dioxid játssza a legnagyobb szerepet a globális klímaváltozásban. Egy 2023 májusa óta magyarul több ezer alkalommal megosztott szöveg megkérdőjelezi ezt a tényt arra hivatkozva, hogy “a CO2 sűrűbb, mint a levegő”, ezért az írás szerint az nem kerül a légkörbe, hanem a talaj szintjén marad, ahol a növények felhasználják azt. Ez azonban nem igaz. Bár a szén-dioxid moláris tömege valóban nagyobb, mint a “levegőé”, a szén-dioxid diffúzió révén be tud és be is jut a légkörbe. Annak ellenére, hogy a szén-dioxid koncentrációja a légkörben viszonylag alacsony, ez a gáz kulcsszerepet játszik az ember által okozott globális felmelegedésben. A növényzet fontos szerepet játszik a szén-dioxid megkötésében, de az erdősítés önmagában nem elegendő az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.  

“Szén-dioxid: az a hivatalos duma, hogy üvegház hatást okoz, mert felmegy a légkörbe, amikor kibocsátod” – olvasható egy magyar Facebook-bejegyzésben, amit 2023. május 28-a óta már több mint 3400-an osztottak meg. A szöveg szerint nem igaz, hogy a szén-dioxid a légkörbe kerül, mivel a “CO2 sűrűsége 53%-kal nagyobb, mint a levegőé. Na, hova megy tehát? Lefelé”, ahol az írás szerint a növények oxigént készítenek a szén-dioxidból.

Ez azonban erősen félrevezető. A szén-dioxid képes bejutni a légkörbe, és még viszonylag kis mennyiségben is nagymértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. A növényzet valóban ellensúlyozza a CO2-kibocsátást, de csak egy részét, és az erdősítés önmagában nem oldja meg a klímaváltozást.

Hasonló állítások már angol nyelven is terjedni kezdtek, és az USA Today tényellenőrző csapata cáfolta azokat. 

A szén-dioxid a légkörbe tud kerülni

A szöveg állításával ellentétben a szén-dioxid be tud kerülni a légkörbe. A poszt azt állítja, hogy a szén-dioxid “sűrűsége 53 százalékkal nagyobb, mint a levegőé”. Ez valószínűleg a gázok moláris tömegére utal: a szén-dioxid moláris tömege 44,01 g/mol, míg a száraz (azaz vízgőz nélküli) levegő – amely különböző gázok, elsősorban oxigén és nitrogén keveréke, de szemben azzal, amit a Facebook-poszt állít tartalmaz szén-dioxidot is – moláris tömege 28,9 g/mol körül van.

Tehát a levegő moláris tömege az AFP számításai szerint a szén-dioxid moláris tömegének olyan 66 százaléka.

Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, az IPCC III. munkacsoportjának alelnöke az AFP kérdésére 2023. június 23-án telefonon elmondta, hogy a kutatók már évtizedek óta mérik a szén-dioxid koncentrációját a hawaii Mauna Loa megfigyelőállomáson (közel 3400 méterrel a tengerszint felett), ami már önmagában is azt mutatja, hogy a szén-dioxid igenis képes a légkörbe jutni, nem marad a talajon.

Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerve, amely az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredményeket elemzi. Az értékelő jelentések elkészítéséhez az IPCC szakértői önkéntes munkát végeznek, hogy az évente megjelenő több ezer tudományos cikket kiértékeljék, és átfogó összefoglalót készítsenek arról, hogy mit tudunk az éghajlatváltozás mozgatórugóiról, hatásairól és jövőbeli kockázatairól, valamint arról, hogy az alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése hogyan csökkentheti ezeket a kockázatokat.

“Már sok évtizede mérik a szén-dioxid koncentrációját egy hawaii megfigyelőállomáson, ami egy magas hegyen található, és egyértelműen kimutatható a gáz jelenléte a légkörben. Tény, hogy a levegő szén-dioxidot tartalmaz – ez a gáz mindig is jelen volt a légkörben – minden iskolás megtanulja, hogy a levegő többféle gázt tartalmaz, például szén-dioxidot.”

A szakértő elmondása szerint az igaz, hogy egy zárt üvegben, vagy egy borospincében a szén-dioxid előbb-utóbb leülepszik és egy réteget képez, de a légkörben a molekulák mozgásban vannak és keverednek egymással. “Egy borospincében például sok szén-dioxid keletkezik, és egy ilyen pincében a gáz idővel tényleg a leülepszik, ez tény, de a légkör nem egy zárt pince vagy üveg.”

A klímakutató elmondta az AFP-nek, hogy a légkörben a molekulák folyamatosan mozgásban vannak és keverednek egymással, ez a diffúziónak (archivált link) is nevezett jelenség. Ráadásul jellemzően a szén-dioxid már eleve más anyagokkal együtt kerül a levegőbe. “A szén-dioxid legtöbbször égési folyamatok során keletkezik, tehát amikor valamilyen széntartalmú anyag elég, de ilyenkor nem tiszta szén-dioxid kerül a levegőbe, hanem más égéstermékekkel keveredve jut a gáz a légkörbe, mint amilyenek például a nitrogén-oxidok.”

Gőzfelhők törnek elő a nyugat-németországi Niederaussemben lévő szénerőmű kéményeiből 2023. január 17-én. INA FASSBENDER AFP

Ürge-Vorsatz párhuzamként a csernobili katasztrófát említi, ahol nagy mennyiségben kerültek jód-izotópok a légkörbe és eljutottak Európa számos országáig, annak ellenére, hogy a jód nehezebb a szén-dioxidnál is. “A jód sokkal nehezebb, mint szén-dioxid, de a balesetkor keletkező jódfelhő nagyon magasra eljutott a légkörben, majd egész Európába észlelni lehetett, mindez azért volt lehetséges, mivel a légköri gázok folyamatosan keverednek.”

Gelencsér András,  vezető egyetemi tanár, a Pannon Egyetem levegőkémiai kutatócsoportjának munkatársa 2023. június 24-i levelében szintén megerősítette az APF kérdésére, hogy “Kb. 80 km-es magasságig a légkör összetétele állandó a fő alkotók vonatkozásában, mert a dinamikus keveredési folyamatok ellensúlyozzák a sűrűségkülönbségből adódó gravitációs szeparáció hatását”.

A szakértő azt is kifejtette, hogy “a légkörtől elzárt terekben”, mint például a borospincékben, előfordul úgynevezett “gravitációs elkülönülés”, hozzátéve, hogy “ahol nincs gravitációs szeparáció, ott a gázok tökéletesen elkeveredve töltenek ki bármilyen teret.”

“A különböző gázok molekulatömege eltérő. A szén-dioxid nehezebb, mint az oxigén, ezért azt várhatnánk, hogy minden szén-dioxid molekula egy oxigénmolekulákból álló réteg alá süllyed” – olvasható a Columbia Egyetem magyarázatában (archivált link) a szén-dioxid légkörbe kerüléséről. A szöveg szerint “ezt az elképzelést általánosítva a levegőben lévő többi gázra, arra következtethetnénk, hogy ez egy tökéletesen rétegzett légkört eredményez, amelyben minden gáztípus külön rétegben van”. De ez nem így van, ahogyan azt bárki megfigyelheti.

A Föld légköre nem olyan, mint a levegő egy lezárt borosüvegben, figyelmeztet a Columbia Egyetem cikke. A diffúzió révén a különböző gázok keverednek a légkörben, ahelyett, hogy rétegeket alkotnának.

A Facebookon terjedő félrevezető szöveg azt állítja, hogy azok, akik szerint a CO2 a légkörbe kerülhet, “nem figyeltek a fizikaórán”. Pedig a 10. osztályos fizika tankönyv (archivált link) is leírja, hogy a gázok, folyadékok, sőt még a szilárd anyagok is képesek a diffúzióra. A tankönyv szerint ez az oka például annak, “hogy a tea bizonyos idő után még akkor is édes lesz, ha nem keverjük fel a beletett cukrot.”

A légkör szén-dioxid tartalma 

A szén-dioxid mennyisége folyamatosan emelkedik a légkörben az ipari forradalom óta, ahogyan az a NASA klímaváltozással kapcsolatos információs honlapján is olvasható. “A szén-dioxid koncentrációja a Föld légkörében jelenleg közel 412 ppm (egymillió vizsgált részecskéből hány szén-dioxid), és ez az érték növekszik. Ez az érték 47 százalékos növekedést jelent az ipari korszak kezdetéhez képest, amikor a koncentráció 280 ppm közelében volt, és 11 százalékos növekedést 2000-hez mérten, amikor 370 ppm közelében volt” – olvasható a 2019-es cikkben, ami azt is hozzáteszi, hogy tudományosan is bizonyítható, hogy ez a többlet szén-dioxid az emberi tevékenység eredménye.

Ha megnézzük az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciájának újabb adatait, akkor látható, hogy még a fent említett NASA-cikk megjelenése óta is emelkedett a CO2-szint:

A fő üvegházhatású gázok (szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid) légköri koncentrációját bemutató grafikon. AFP

A szén-dioxid önmagában nem veszélyes, de ha a légkörben megnő a koncentrációja, ugyanúgy hozzájárul a globális felmelegedéshez, mint a metán vagy a dinitrogén-oxid, amelyek szintén üvegházhatású gázok.

Az üvegházhatás röviden az a jelenség, amikor a Napból érkező hő egy része a légkörben reked. Ez egy természetes folyamat, amely melegen tartja a bolygót, de az emberi kibocsátásból származó üvegházhatású gázok miatt a hatás erősödik, és ez globális felmelegedéshez vezet.

Akik megkérdőjelezik az ember okozta klímaváltozást, gyakran azzal érvelnek, hogy a szén-dioxid a légkörhöz képest csak kis arányban van jelen, amiből azt a következtetést vonják le, hogy egy ilyen kis mennyiség nem okozhat problémát. De amint azt az AFP már kifejtette ebben a tényellenőrzésben, a tudósok szerint az emberi tevékenységből származó szén-dioxid mennyiségét elbagatellizálni próbáló emberek nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy az ember által generált kibocsátás nem szívódik fel a természetes CO2-körforgás részeként, hanem évekig a légkörben marad és a globális felmelegedést okoz.

Chris Jones, az Egyesült Királyság Met Office meteorológiai szolgálatának szénciklusokkal foglalkozó szakértője korábban azt nyilatkozta az AFP-nek, hogy bár a légkörben lévő szén-dioxid aránya kicsi, “az emberi tevékenység teljes mértékben felelőssé tehető azért a felborult egyensúlyért”, ami a globális felmelegedést okozza.

“Bár ezek az üvegházhatású gázok légkörünknek csak egy kis százalékát teszik ki, mégis jelentős szerepet játszanak a Föld sugárzó hőjének visszatartásában és abban, hogy az ne szökjön ki az űrbe, ezáltal felmelegítve bolygónkat és hozzájárulva a Föld üvegházhatásához” – olvasható a NASA honlapján (archivált link).

Egy 2021-es IPCC-jelentés (itt archiválva) részletezi, hogy a különböző gázok hogyan járulnak hozzá a “sugárzási kényszer”-nek nevezett jelenséghez, vagyis ahhoz a folyamathoz, amelynek során a Napból több hő jut be a Föld légkörébe, mint amennyi távozik belőle. A jelentés “közel lineáris kapcsolatot” állapított meg a CO2-kibocsátás és a közelmúltbeli globális felmelegedés között.

 A szén-dioxid és a növének

Szintén visszatérő állítás, hogy mivel a növényzet a szén-dioxidot oxigénné alakítja, a szén-dioxid valójában jótékony hatású, valamint hogy az emberi kibocsátást a növényzet ellensúlyozza. Amint azt ebben a tényellenőrzésben kifejtettük, az igaz, hogy a növények a fotoszintézis révén szén-dioxidot használnak fel. Az is igaz, hogy a szén-dioxid pozitív hatással lehet a növények növekedésére, valamint hogy a növényzet elnyel bizonyos mennyiségű szén-dioxidot. De ez nem jelenti azt, hogy elég csak a növényekre támaszkodnunk, hogy azok majd ellensúlyozzák az emberi CO2-kibocsátást.

“Tény, hogy a növények megkötik a szén-dioxidot, és természetesen örülnénk neki, ha ha ez a hatás minél inkább érvényesülne. De miután egy növény az élete végéhez ér, és elkezd lebomlani — például baktériumok, gombák révén –, a  szén-dioxid visszakerül a levegőbe. A növények csak addig kötik meg a szén-dioxidot, amíg növekednek. A magasabb szén-dioxid koncentráció kedvező a növényeknek, megfigyelhető egy globális zöldülés, de összességében ezt ellensúlyozzuk a természetpusztítással, tehát végül kevesebb biomasszát kapunk. Az erdők pusztulásához ráadásul az olyan éghajlatváltozás okozta folyamatok is hozzájárulnak, mint az erdőtüzek – például most Kanadában, vagy Ausztráliában, amiről szintén évente hall az ember. Tehát végül a szén-dioxid végül visszakerül a légkörbe” — mondta el az AFP kérdésére Ürge-Vorsatz.

Egy erdész fát ültet a Fülöp-szigeteki Barasban, a Masungi Georezervátumban, 2022. december 1. JAM STA ROSA AFP

Ráadásul a szakértő szerint rengeteg erőforrásra lenne szükség, ha érdemben növelni akarnánk a szén-dioxidot megkötő növények mennyiségét. “Az emberiség éves szén-dioxid kibocsátása olyan 40 gigatonna. Csak ahhoz, hogy akár három gigatonna szén-dioxidot megkössünk, annyi erdőt kéne ültetni, ami a jelenlegi gabonatermelés termőterületének a háromszorosát igényelné területileg, valamint a mezőgazdasági vízfelhasználás kétszeresére lenne szükség.”

Nicolas Viovy, az Éghajlat- és Környezettudományi Laboratórium (LSCE) kutatója 2023. március 14-én elmondta az AFP-nek, hogy “jelenleg a növényzet a kibocsátásunk egynegyedét nyeli el, valamint egy másik negyedet az óceánok is elnyelnek, de jó esély van arra, hogy a jövőben a növényzetnek ez az elnyelő hatása egyre kevésbé lesz hangsúlyos” – mondta a szakértő többek között az aszályok és hőhullámok növekedésére hivatkozva. “Ma a negyede kerül elnyelésre, de 30 év múlva a növényzet talán már csak a tizedét fogja elnyelni”.

Sassan Saatchi, a NASA Jet Propulsion Laboratory vezető kutatója szintén arra figyelmeztet, hogy a műholdfelvételek alapján az erdők eltűnésének a tendenciája figyelhető meg az erdőirtások, erdőtüzek és aszályok miatt, és még koncentrált munkával is egy lassú és nehéz folyamat új fákat ültetni.

Egy, a Science  folyóiratban 2020-ban közzétett tanulmány műholdas adatok felhasználásával arra a következtetésre jutott, hogy a  1982 és 2015 között globális szinten csökkent a szén-dioxid serkentő hatása a növényzetre. Ez többek között a tápanyaghiánnyal és a talajvíz elérhetőségének csökkenésével magyarázható. A Biogeosciences című folyóiratban 2021-ben megjelent tanulmány szintén műholdas adatok alapján kimutatta, hogy a globális levélfelület növekedése lassul.

Az AFP tényellenőrző szolgálata már számos a klímaváltozást érintő hamis és félrevezető jelentést cáfolt angol és magyar nyelven is.