Akár Ursula von der Leyen munkájába kerülhet az újabb botránya

Nehéz helyzetbe került Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, miután négy biztos és az Európai Parlament is azzal vádolja, hogy kivételezett egy tisztségviselő kinevezésénél, hogy a pozíciót párttársa, Markus Pieper kapja. Von der Leyen jelenleg azzal védekezik, minden jogszerűen történt, ugyanakkor az EP és négy biztos is a kinevezés visszavonását és új, átláthatóbb kiválasztást követel. Von der Leyen akár a munkáját is elveszítheti, ha az ügyet nem tudja kezelni.

Április 16-án kezdené új munkáját Markus Pieper német kereszténydemokrata EP-képviselő, miután az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság még januárban kinevezte a frissen felállított kis- és középvállalkozások megbízottjává.

Az Európai Bizottság szerint a kiválasztás során minden rendben történt, és Pieper volt a legalkalmasabb jelölt,

ugyanakkor az Európai Bizottság négy tagja és az EP is úgy véli, Pieper azért kapta meg a munkát, mert von der Leyenék kivételeztek vele.

Sajtóhírek szerint ugyanis két másik jelölt is magasabb pontszámot ért el a kiválasztási folyamat során, azonban végül a von der Leyenhez hasonlóan a német CDU-ban politizáló Pieperre esett a választás.

Az ügy kapcsán először az Európai Parlament fogalmazta meg aggályait. Több EP-képviselő, köztük a leghangosabban Daniel Freund kritizálta a döntést, mivel szerinte von der Leyenék nem transzparens módon, a saját szabályzataikat megszegve választották ki a 60 éves német EP-képviselőt, de példátlan módon még négy biztos, Josep Borrell, Nicolas Schmit, Paolo Gentiloni és Thierry Breton is egy közös levélben követelt válaszokat az EB-elnöktől.

Az Európai Parlamentben április 11-én még egy állásfoglalást is elfogadtak, amiben Pieper kinevezésének a visszavonását és új, ezúttal valóban átláthatóbb kiválasztási folyamatot követelnek az Európai Bizottságtól – ugyan a Daniel Freund által benyújtott állásfoglalásnak nincs jogi kötőereje, de ezzel is nő a nyomás az EP-választások után újrázásra készülő von der Leyenen.

De miért is fontos ez az ügy?

Az Európai Bizottság hivatalos közleményében azt állította, a kiválasztás teljesen jogszerűen történt, illetve kiálltak amellett, hogy továbbra is Pieper a legalkalmasabb jelölt az európai kkv-k segítésére, ugyanakkor ezt a választ sem a négy biztos, sem az EP nem találta elfogadhatónak, és továbbra is válaszokat várnak.

Az egyik korábbi potenciális jelölt, a cseh Martina Dlabajová még hivatalos panasszal is élt a kiválasztási folyamat miatt – amit jelenleg még vizsgálnak –, és az állásfoglalás szavazása előtt azt állította az EP plenáris ülésén, hogy

a Bizottság Pieper kinevezésével nem a közérdek számára és nem átláthatóan cselekedett, hanem pártérdeket és személyes szívességeket szolgált.

Az állásinterjúján Piepert von der Leyen kabinetfőnöke, Bjoern Seibert hallgatta meg – akit egyébként sokan jelenleg azért kritizálnak, mert időközben az Európai Néppárt kampányfőnöke is lett –, majd pedig kinevezését egy olyan ülésen fogadták el az Európai Bizottságban, amin a Piepert ellenző Borrell és Breton biztosok sem tudtak más hivatalos elfoglaltságuk miatt részt venni – ráadásul Breton az uniós piacért felelős biztosként sokat dolgozna együtt a német megbízottal.

Markus Pieper

Az ügy másik szála pedig pénzügyi jellegű: az újdonsült pozíció ugyanis az uniós tisztviselők bértáblája szerint a második legmagasabb rangú és második legjobban fizetett poszt lenne, és birtokosa közel kétszer annyit keresne egy hónapban, mint amennyit EP-képviselőként – a jelenlegi havi 10 075 euró helyett 19 534-et, azaz a jelenlegi árfolyam szerint összesen kicsivel több mint 7,6 millió forintot.

Emellett az új állása miatt Pieper leendő uniós nyugdíjának az összege is nőne – az EP-képviselők és -tisztviselők az EU-tól kapnak nyugdíjat –, ráadásul ha időközben felmondanának neki, akkor három évig jogosult lenne munkanélküli segélyre az EU-tól, ami a fizetésének a 60 százaléka lenne.

Akár von der Leyen második ciklusába is kerülhetnek a botrányok

A botrány kapcsán eddig von der Leyenék védekező állást vettek fel: azt állítják, minden jogszerűen és rendben történt, Pieper pedig a megfelelő választás a posztra, ugyanakkor az Európai Bizottságon belüli ellentét és az Európai Parlament nyomása miatt könnyen változhat az álláspontja.

Ha ugyanis von der Leyen szeretne egy második ciklust a Bizottság élén, akkor jóban kell lennie a biztosokat megválasztó Európai Parlamenttel.

A parlament április 11-én 382–144 arányban szavazta meg a kinevezést elítélő állásfoglalást, azaz az EP-képviselők több mint a fele szavazott igennel a jelenleg 705 tagú törvényhozó intézményben. Az állásfoglalást a Zöldek kezdeményezték, de a szociáldemokrata S&D és a liberális Renew képviselőcsoport is támogatta azt.

Márpedig az utóbbi kettő képviselőcsoport támogatására von der Leyennek mindenképp szüksége lesz, ha újabb öt évig szeretné vezetni az Európai Bizottságot. Pártcsaládjának, az EPP-nek kizárólag az S&D-vel és a Renew-val társulva van többsége az Európai Parlamentben, és a várható mandátumbecslések szerint is az EPP–S&D–Renew informális koalíció folytatása várható a júniusi EP-választások után is, bár az utóbbi időben az EPP-ben többen is vizsgálják, hogy a jobboldali, szoft euroszkeptikus ECR-rel dolgozzanak együtt szorosabban.

Az EB-elnök számára ráadásul a Pieper-ügy a lehető legrosszabbkor robbant ki, hiszen egyrészt a kampányidőszak elején járunk, másrészt pedig

a vakcinabeszerzés során a Pfizer vezérigazgatójával váltott SMS-ei miatt is sok kritika éri von der Leyent.

Miközben az Európai Bizottság és a gyógyszergyártó cég tárgyalt a vakcinabeszerzésekről, von der Leyen gyakran váltott SMS-eket és telefonbeszélgetéseket a Pfizer vezetőjével, majd amikor ezeket egy újságíró ki szerette volna kérni, azt állította, az üzeneteket már törölte. Az ügyben eddig a belga hatóságok folytattak vizsgálatot, azonban azt nemrég átadták az Európai Ügyészségnek.

Emellett pedig szintén nem von der Leyennek kedvez, hogy az Európai Parlament idén beperelte az Európai Bizottságot, amiért szerintük az Európai Bizottság jogtalanul, Orbán Viktor magyar miniszterelnök belebegtetett vétója miatt engedélyezte 10,2 milliárd eurónyi uniós támogatás kifizetését a decemberi EU-csúcs előtt, miközben a kifizetések jogállamisági aggályok miatt fel voltak függesztve.

(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben, Brüsszelben, Belgiumban 2024. április 10-én. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images Hungary)