Papírkarrdal harcolnak az épületeken lógó gigahirdetések ellen az önkormányzatok

Hiába a tiltó rendelkezések, ha az önkormányzatok nem tudják azokat betartatni. A hirdetők kivárásra játszanak, miközben az óriási épülethálós hirdetések Budapest belvárosa látképének lassan a szerves részévé válnak. A főpolgármester személyesen akciózna, de csak bizonyos feltételekkel.

Akkora hálós hirdetések szegélyezik a Széll Kálmán tér több épületének homlokzatát, hogy az is észreveszi, aki nem kíváncsi rájuk, az egyik négy épületszintet is eltakar. A nagy forgalmú köztér jelenlegi látképéhez az olasz parfüm, a koreai mobiltelefon és az osztrák bank hirdetése olyan szorosan hozzátartozik, mint a legyezőszerű metrókijáró.

A városképet meghatározó belvárosi épületek leginkább a II. kerületben vannak kitéve a multik hirdetési inváziójának, s bár abban a főváros vezetése és a kerületi önkormányzat között egyetértés van, hogy ezekre semmi szüksége nincs a budapestiek döntő többségének, gyakorlatilag eszköztelenül vívják a hirdetőkkel szélmalomharcukat.

Őrsi Gergely polgármester már tavaly év elején bemutatta, hogy miről is van szó, és intézkedéseket ígért az illegális reklámhordozó ügyében. (Illegális lehet például azért, mert az épületháló mögött semmilyen épületfelújítási munka nem zajlik.)

Ahol van építkezés, ott nincs reklám a hálón, ahol nincs építkezés, ott van

Hozzá hasonlóan Karácsony Gergely főpolgármester is a szavai keménységében bízhatott, amikor egy belvárosi gigahirdetés előtt bejelentette, hogy saját kezével fogja levágni az illegális reklámhordozó épülethálókat. Amikor a vágások elmaradására rákérdeztünk, Karácsony Gergely úgy pontosított, hogy az ügyben indított bíróság megállapította, hogy az érintett terület tulajdonosának, – ez esetekben az önkormányzatoknak – van joga meghatározni, vagy adott esetben megtiltani a hirdetések kihelyezését, viszont csak akkor állhat neki a késével az eltávolításnak, ha a bíróság jogerősen is megállapítja a jogszerűtlen kihelyezés tényét.

Ez azonban azért problémás, mert (mint láttuk) minden egyes esetben más és más a hirdető, ezért a rendeletek megsértőivel szemben egyenként kell a helyhatóságoknak feljelentést tenniük.

A főváros 2022-ben szigorította a vonatkozó rendeletét, ekkor több eljárást is indított, de az igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek. Ezt jelzi, hogy a 2022-ben indított eljárások esetében csak most született (két esetben) illegalitást kimondó bírósági határozat; a hirdető itt mindkét esetben le is szedte a hálókat. A városkép azonban pontosan tükrözi ennek az eljárásrendnek a tarthatatlanságát. A főpolgármester szerint amíg a helyi jogszabályok betartatására hivatott Budapest Főváros Kormányhivatala a kapacitásait a lefóliázott könyvek ellenőrzésére fordítja, addig a multik inkább a kivárásra játszanak. Eddig egyetlen eset volt, amikor nem kellett bíróságra menni, elég volt figyelmeztetni a hirdető céget.

Egy nemrég hatályba lépett törvény egyébként négymillió forintig terjedő bírsággal fenyegeti azokat a tulajdonosokat, akik megsértik  a reklámok és plakátok elhelyezésének szabályait. 

A II. kerületi önkormányzat részéről viszont azt hangsúlyozták, hogy rendeletük hiába tiltja az ilyen típusú reklámhálók kihelyezését, szabálytalanság esetén ellenőrzésre vagy az eljárás megindítására nincs hatáskörük. Jobb híján annyit tudnak tenni, hogy rendszeresen értesítik Budapest Főváros Kormányhivatalának II. kerületi hivatalát. Kérdéseinkre a Sára Botond által vezetett kormányhivatal nem reagált, így nem kaptunk választ arra, milyen eszközökkel akarnak a törvényességnek érvényt szerezni Budapesten, mint ahogy arra sem, hogy milyen mozgásteret enged a hirdetések elhelyezői számára a 2016-os településkép védelméről szóló törvény.

Ez a helyi rendeleteknél erősebb jogszabály egyes hirdetési szabályok alól felmentést ad egy bizonyos határidőig. Azt nem tudni, hogy miért, de a türelmi időként megjelölt határidő dátumát állandóan módosítják. A szabályoktól jelenleg 2025. június 30-ig el lehet térni.

A főváros vonatkozó rendelete szerint homlokzati reklámfelület elhelyezéséhez, fennmaradásához közterület-használati hozzájárulás legfeljebb 9 négyzetméteres hirdetőfelületig adható

(azt követően, hogy – ahol szükséges – a kérelmező a településképi bejelentési eljárást lefolytatta). Ha kiderül, hogy illegálisan kerültek ki, akkor viszont a reklámberendezés tulajdonosának és a társasház vagy épület tulajdonosának kellene a homlokzati reklámfelület elbontani, nem annak, akinek a reklámja fent van a tartószerkezeten.

Széll Kálmán tér

Azzal főznek, ami van

Addig is, amíg nem kapnak kezükbe erősebb szankcionáló eszközöket, a II. kerület előre menekül. A kormányhivatalnak folyamatosan adott jelzések mellett az általunk kiírt társasházi pályázatok esetében feltételként szabják, hogy a társasházak ne használjanak illegális reklámhálót.

Ez azért is fontos, mert a városkép közös érték, ha egy-egy homlokzat felújítása önkormányzati forrást is felhasznál, akkor jogos elvárásnak tartjuk, hogy utána a szépen felújított homlokzatokat ne takarják hálóval.

A kerület részéről pozitív példaként említik a Fény utca Lövőház utca sarkánál, illetve a Margit körút, Szász Károly utca sarkán található felújítást, ahol az épületek védőhálóján nincs reklám. Nemrég sikerült emellett a 90 éves Napraforgó utcai kísérleti lakótelep bejáratától két-, a városképet csúfító óriásplakátot is eltávolítaniuk.