Enélkül aligha élte volna túl a magyar gazdaság, idén új film kezdődhet

A 2022. év végét és 2023-at támogatott vállalati hitelezés nélkül aligha élte volna túl a magyar gazdaság. A körülmények konszolidálásával megteremtődhet a lehetőség a rendszer újragondolására, a kiskapuk bezárására és a célzott, beruházásalapú finanszírozási támogatás visszatérésére.

Ahhoz képest, hogy a lakossági a jelzáloghiteleknél a tavalyi év első 11 hónapjában 54 százalékkal kevesebb hitelt tudtak folyósítani a bankok mint 2022 hasonló időszakában, a vállalati hitelezés kifejezetten jól teljesített tavaly: a cégek számára 2023 november végéig folyósított 3362 milliárd forint alig több 5 százalékos visszaesést jelent.

Kettévált a vállalkozói közösség

Az ördög azonban a részletekben rejlik. Ha az előző év eleji, a Vodafone megvásárlását célzó nagyhitelt nem számítjuk, akkor a visszalépés már meghaladja a 15 százalékot. Ráadásul a vállalati hitelezésben markánsan kirajzolható az alternatívák eltérése a csak magyar piacra termelő vállalatok hitelhez jutási lehetőségei és az exportpiacon is érdekelt (nagy)vállalatok között. Míg az utóbbiak számára az elmúlt hónapokban is viszonylag olcsó finanszírozási lehetőséget teremtett a devizahitelezés, addig a hazai piacon működő cégek számára a megugró kamatok miatt csak és kizárólag a támogatott forinthitelezés volt az alternatíva. A statisztika ebben sem csal meg minket:

enélkül aligha élte volna túl a magyar gazdaság, idén új film kezdődhet

Forrás: MNB, ÁKK

MIKÖZBEN A CÉGES DEVIZAHITEL ÁLLOMÁNY TAVALY 17,5 SZÁZALÉKKAL BŐVÜLT, ADDIG A FORINTHITELBŐL AZ ÉV ELSŐ 11 HÓNAPJÁBAN 1780 MILLIÁRD FORINT FOGYOTT, AMI 2016 ÓTA A LEGSOVÁNYABB TELJESÍTMÉNYNEK SZÁMÍT.

A hiteleken belül a forintfinanszírozás részaránya történelmi mélypontra, 53 százalékra szorult.

Drámai kamatszintek

Azt, hogy a továbbra is tőkegondokkal küzdő, és így finanszírozásra szoruló hazai kis- és középvállalatok (kkv) nem tudtak volna talpon maradni teljesen piaci körülmények között, arra elegendő bizonyítékkal szolgálhat a kamatpálya, amit a cégek esetében a normál körülmények között bevett, változó kamatozású hitelek átlagkamatáról jegyzett fel a jegybank. A cégek 2021. októberében még átlagosan 2,92 százalékon tudtak hitelt felvenni, ez az érték 2022. augusztusban 11,7 százalékos szinttel már átlépte a 10 százalékot is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2022. októberi 500 bázispontos kamatemelését követően 2022. novemberében a bankok új, változó kamatozású hitelt már átlagosan 17,03 százalékos szinten adtak az ügyfeleiknek. Ez pedig olyan falat jelentett, ami bankári körökben közel egyhangúvá tette azt a véleményt, hogy annak a cégnek a hitelkérelmét, aki ilyen kamatszintek mellett is vállalja a finanszírozást, azt már csak azért is el kell utasítani, mert aligha végez felelős üzleti tervezést.

A VÁLTOZÓ KAMATOZÁSÚ CÉGES HITELEK KAMATSZINTJE TARTÓSAN MAGAS MARADT, 2022. FEBRUÁRJÁBAN 18,19 SZÁZALÉKRÓL FORDULT LEFELÉ A KAMATPÁLYA.

Azonban még 2023. novemberében is átlagosan 12,87 százalékos kamaton lehetett új finanszírozási szerződést kötni a bankokkal, köszönhetően annak, hogy a vállalati hitelek árazásában fő szerepet játszó bankközi kamat, a 3 havi BUBOR szintje látványosan elszakadt a másik – főleg lakossági területen – kamatbázisként használt mutató, a rövid állampapírpiaci átlaghozamok szintjétől és inkább a vonakodva csökkenő jegybanki alapkamattal tart.

Ilyen kamatszint mellett – ráerősítve a banki véleményekre – az érdemi kereslet drasztikusan visszaesett a piaci hitelek iránt. Az MNB statisztikái ezt ott támasztják alá, hogy a céges finanszírozásban klasszikus, változó kamatozású hitelek folyósítása történelmi mélypontra zuhant – az elmúlt év első 11 hónapjában mindössze 641,4 milliárd forint került így kihelyezésre – ezt a teljesítményt 2018-ban pusztán az I. negyedévben meghaladta a piac.

Kétharmadon a fix hitelek

Ahhoz, hogy a cégek számára mégis maradjon finanszírozási alternatíva, ahhoz a támogatott hitelekre volt szükség. Azt, hogy a piacot valóban a támogatott hitelezés tartotta meg, azt mindennél jobban mutatja, hogy a fix kamatozású forint hitelek részaránya rekordszintre jutott, 2023. első 11 hónapjában megközelítette a kétharmadot. Az ugyanis csak alacsony (támogatott) hitelek mellett válik érthetővé, hogy drámaian magas kamatok mellett a felvett kölcsönök 64 százalékát miért éven túl fixált kamatozás mellett vették fel a cégek. Hiszen piaci hitelek esetében ez a lépés a magas kamat hosszú időre való beégetését jelentené. A fix hitelek részaránya 2013 óta, amikor az MNB Növekedési Hitelprogramja új irányt szabott a vállalati hitelezésnek 30 százalék körül mozgott, még a koronavírus-járvány idején a cégeknek juttatott krízishitelek idején sem emelkedett 58 százalék fölé. Az elmúlt évi közel kétharmados súly ennek fényében jelzi, hogy valóban csak a támogatott hitelek tartották tavaly a vállalati forinthitel piacot.

Támasz a GDP-nek

A cégeknek juttatott olcsó forrás abban is segített, hogy a magyar gazdaság 2023-ban megússza a mély recessziót. A Makronóm Intézet őszi becslése szerint az államilag támogatott hitel- és támogatási programok (Széchenyi Kártya Program, Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a kamatstop, a Gyármentő Garancia- és Hitelprogram, valamint a Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program), valamint a kamatstop 2023-ban összesen 1,6 százalékponttal járulhattak hozzá a gazdasági növekedéshez, és mintegy 3000 ezer milliárd forint forrást biztosítottak a magyar vállalkozásoknak.

Ami a kamatszintet illeti, az 1 millió eurót meghaladó összegű fix hitelek átlagos kamatszintje stabilan 6 százalék körül mozog – az adatot nem nehéz a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram kamatszintjéhez kötni. A kkv-k esetében igazán népszerű, Széchenyi Kártya Program sajátja, hogy bár szintén fix kamatozású, és az ügyfeleknek maximum 5 százalékos kamatot kell fizetniük, ám a hitel árazása a piaci kamatszintekhez kötött, a két kamatszint közötti különbséget kamattámogatásként állja az állam. A Széchenyi Kártya kamatleszorító hatása a fentiek miatt nem látszik a kihelyezési (s nem az ügyfél által fizetendő) kamatszintet rögzítő jegybanki statisztikában a kisebb összegű hitelsávokban.

A támogatott hitelezéssel kapcsolatban Időről-időre felmerül a kérdés, hogy kell-e, hasznos-e ezt a rendszert fenntartani. Az alábbiakban néhány pontban igyekszünk ezekre a kérdésekre választ adni.

  1. A támogatott kamat alkalmazása nem segíti a piac öntisztulásátA felvetéssel nehéz vitatkozni, de nem árt két dolgot figyelembe venni. Egyrészt a támogatott hitelek legalább visszafizetendő támogatásként jelennek meg a cégek életében, így felvételük azért (persze a piaci hiteleknél moderáltabb) kockázatokkal jár. Ha a vissza nem térítendő pályázati pénzek történetét is belevesszük az összevetésbe, akkor azt láthatjuk, hogy ott nagyságrendileg problémásabb a helyzet – nem véletlen, hogy az elmúlt élvtized végén Varga Mihály pénzügyminiszter több interjúban is hangot adott azon véleményének, hogy az EU-s ingyenpénz elkényelmesítette a hazai vállalkozói közösséget – az ugyanis nem megfontolt üzletfejlesztés, ha egy cég az alapján dönt valamilyen fejlesztésről, hogy mire lehet pályázni.

    Másrészt épp az előzőekben kifejtett helyzet, az égbe szökő, kigazdálkodhatatlan hitelkamatok idején nem a piac öntisztulása, hanem a piac megmaradása volt a tét.

  2. A támogatott kamat túlzóan alacsony mértékűItt a viszonyítási alap a kérdés. Ha a változó kamatozású hitelek fent említett 18 százalékos csúcsához, vagy a novemberi 13 százalék körüli szinthez mérjük a mostanság 5-6 százalékon elérhető támogatott hiteleket, valóban tetemes a különbség. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy

    2013-BAN AZ NHP AZÉRT HOZOTT TELJESEN ÚJAT, MERT AKKOR A PIACI KAMATSZINT A MOST TÁMOGATOTT SZINTNEK BEILLŐ 5-7 SZÁZALÉKOS SZINTEN VOLT, S AZT A KAMATSZINTET FELEZTE MEG.

    A Covid idején a támogatott hitelek jó része közel kamatmentesen volt elérhető. A mai támogatott kamatszint nagyjából arra a szintre van beállítva, ami egy megfelelően gazdálkodó vállalkozás számára normál üzletmenet mellett kigazdálkodható. Aligha véletlen, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Bankszövetség között a vállalati forgóeszközhitelek kamatplafonjára vonatkozó megállapodás a hírek szerint a II. negyedévben szűnik majd meg, amikor a remények szerint a piaci kamat a mostani támogatott kamatszint közelébe ér, azaz a támogatott hitelekről a piaci hitelezésre való átmenet sokkal könnyebb lehet.

  3. Nem elég célzottak a támogatott hitelekJogos a felvetés, nem segíti a gazdasági növekedés érdekeit, ha ugyanazon a támogatott kamatszinten jut egy-egy vállalkozás a napi likviditást biztosító hitelhez, mint amilyen kamaton egy közép-hosszú távon megtérülő beruházást tud finanszírozni. Ugyanakkor látni kell, hogy a gazdasági válságok idején a mindennapi működés fenntartása az elsődleges cél – ha a cég tönkremegy, akkor a jövőben sem tud majd fejleszteni, beruházni. 2022. őszén olyan vészterhes kombináció állt a vállalkozások előtt – az infláció felpörgése, az energiaárak égbe szökése, a fogyasztás befékezése, a feszített munkaerőpiac, ahol a jó szakemberek megtartása a komoly pénzromlás mellett további extra kihívást jelentett –, ahol az „aki időt nyer, életet nyer” közmondás elemi valóságnak számított.

    Ebben az időszakban igenis kiemelten fontos volt, hogy a cég arra a területre kapjon forrást, ahol a legjobban szüksége van – ezzel magyarázható, hogy 70-80 százalékban likviditás biztosítására mentek a pénzek. A gazdasági környezet konszolidálódásával, a kamatok csökkenésével ugyanakkor lassan elérkezünk oda, amikor érdemes ismét kettéválasztani a célokat. A gazdasági növekedést, a fejlődést alátámasztó beruházásokat a továbbiakban is érdemes támogatni, ám a piacra (és a piaci kamatokra) kell lassan bízni azt, hogy megtörténjen a szelekció a vállalatok között – támogatott likviditási forrás, s így költségvetési pénz ne biztosítson átmeneti túlélést a nem piacképes vállalkozásoknak.

    Ez ugyanakkor nem feltétlenül zárja ki, hogy a „sima” hitelezés kockázatát nem kamat irányából a továbbiakban is porlassza a kormányzat: a Garantiqa héten bejelentett kezességvállalási díj csökkentése erre jó példa lehet.

  4. 4. Jelentékeny tartaléka van a vállalati szektornak, annak felhasználása forrást biztosíthat a beruházásoknak, nincs érdemi szükség hitelösztönzésrePusztán a számadatok alapján nehéz ezzel a kijelentéssel vitatkozni: 2023 novemberében a vállalkozások rekordszintű 15 400 milliárd forintot meghaladó forrást tartottak látraszóló számlákon, illetve lekötött betétben a bankokban. Persze, ha a tavalyi 18 százalékos inflációt is beszámítjuk, a vállalatok bankban lévő vagyonának 1,2 százalékos éves növekedése valójában masszív visszaesést takar. Ráadásul az összehasonlítás abban is sántít, hogy a vállalatok esetében óriási a forráskoncentráció: a (sok esetben exportpiacokra is termelő, így olcsó devizaforráshoz is hozzáférő) nagyvállalati kör dúskál a pénzekben, eközben a kis- és középvállalkozói szektor jelentős részének, ha voltak is tartalékai, azokat a hátunk mögött hagyott hónapok alaposan leapasztották. Összességében tehát nem nehéz olyan kört találni, ahol szükséges a hitelösztönzés.
  5. 5. Az olcsó hitelforrások hasznosulása gyenge, sőt a cégek a hitelen is gazdagodtakEzt a bírálatot általában az előző ponttal összefüggésben szokták emlegetni, és van is valóságalapja. A bankokban parkoltatott nagyvállalati pénzek egy része ugyanis nem a cégek megtermelt vagyona, hanem bizony olyan forrás, amelyet korábban valamilyen külső, olcsó támogatott forrásból szereztek be. A nagyvállalatok – kihasználva, hogy hatalmas pénzállományt tudnak mozgatni –, az elmúlt hónapokban ki tudták zsarolni a bankokból (akik a közvetítés néhány bázispontnyi költségén azért jól kerestek), hogy azok pénzeiket az irányadó kamaton, majd októbertől az alapkamat -1 százalékon helyezzék el az MNB egynapos betéti tenderén. Ezt mutatja, hogy tavaly novemberben a lekötött éven belüli vállalati betétek szerződéses összeggel súlyozott átlagos évesített kamata 10,79 százalék volt, de májusban 16 százalék körül volt a csúcs.

    Vállalati bankárokkal beszélve egyértelművé vált, hogy nem feltétlenül kellett nyerészkedőnek lennie a krízishitelek 0,1–2,5 vagy épp a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvény Programjának (NKP) 1–3 százalékos kamatán forráshoz jutó cégeknek, az arbitrázs lehetősége tálcán kínálta a helyzet. Ha cél is volt, hogy beruházásra fordítsák az olcsó forrásköltségen beszerzett összegeket a cégek, az érintett vállalatok bizonytalan helyzetben érhetően nem fogtak kérdéses megtérüléssel bíró beruházásokba. Főleg azért, mert az idegen forrás és a befektetésük kamata között akár 10 százalékot meghaladó kockázatmentes nyereségre tudtak szert tenni egyetlen forint saját forrás befektetése nélkül.

    Tavaly november végén ennek a rendszernek vetett véget Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, amikor a vállalati betétekre is meghirdette a betétsapkát. A lépés azt jelezte, hogy a kormány még a „csókosokra” sincs tekintettel, hiszen korábban általános vélekedés volt, hogy a ritka olcsó forrásból (és így az arbitrázs lehetőségéből) arányaiban jobban részesültek a kormányhoz közelebb álló vállalkozók. (A hírek szerint egynéhány banknál november 30-án, a bejelentés hírére izzani kezdtek a telefonok.)

    A betéti kamatsapka üzenete egyértelműen az, hogy a kormány abba az irányba igyekszik elindítani a nagyvállalatokat, hogy a rendelkezésükre álló forrásokat az infláció csökkenésével és az energiapiaci bizonytalanságok mérséklődésével most már tényleg beruházásokba fordítsák, amely hozzásegíthet a gazdasági helyzet gyorsabb normalizálódásához.

Összességében tehát a hátunk mögött hagyott hónapokat aligha lehetett volna megoldani támogatott hitelezés nélkül. Most viszont itt az ideje annak, hogy visszatérjünk a normális (és fenntartható) kerékvágásba. A vállalkozásoknak igenis azzal kell számolniuk, hogy a mindennapjaik finanszírozását saját kútfőből, vagy maximum piaci kamatozású külső forrásból kell megoldaniuk. Az államnak a jövőben a számára a gazdasági növekedést katalizálását támogató beruházások megvalósulását érdemes segítenie támogatott hitelekkel. Ehhez persze mindenképp tovább csökkenő hitelkamatok kellenek – e tekintetben lehet érdekes, hogy mire jutnak a bankok és az NGM a minisztérium hitelezést megújító legújabb javaslatairól elinduló tárgyalásokon.

  (Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)

News Related

OTHER NEWS

Michelle Pfeiffer és férje 30 éve házasok: megható üzenetet küldtek a világnak

Egy olyan világban, ahol hetente jelenti be egy-egy celeb, hogy elválik. Michelle Pfeiffer és férje 30 éve házasok: megható üzenetet küldtek a világnak Kutatások szerint nem sokszorozódott meg a válások ... Read more »

Justin Bieber neje még ebben a rémes darabban is szuperszexi

Hailey Bieber jó szokásához híven megint trendet teremt! Hailey Bieber szorgalmasan és nem mellesleg nagyon jó érzékkel követi a trendeket, és sodródik is a kínálat nyújtotta kicsit sem unalmas árral, ... Read more »

Eddig elképzelhetetlen eredményt ért el Cunoda az AlphaTauri "őrült" fejlesztésével

Franz Tost, Team Principal, Scuderia AlphaTauri, Yuki Tsunoda, AlphaTauri Az AT04 padlólemezeinek fejlesztésével a japán pilóta a hatodik helyre kvalifikálta magát és az első körökben tartotta is ezt, sőt, előre ... Read more »

Egykori világbajnok: Ő legalább mindig kimondja, amit gondol...

Max Verstappen, Red Bull Racing, 1st position, Charles Leclerc, Scuderia Ferrari, 2nd position, George Russell, Mercedes-AMG, 3rd position, on the podium Az idei szezonban a Forma-1 többnyire szólt, aki a ... Read more »

Emlékszel még rá? Ilyen dögös nő lett Az éhezők viadala kislányából, Rue-ból

Amandla Stenberg alakította 2012-ben Rue-t Az éhezők viadala filmsorozat első részében. Nézd meg, hogy néz ki most! Emlékszel még rá? Ilyen dögös nő lett Az éhezők viadala kislányából, Rue-ból November ... Read more »

Nagy a korkülönbség köztetek? A pszichológus szerint így működhet a kapcsolat

Ezekre kell odafigyelni egy párkapcsolatban, ha nagy a korkülönbség. Nagy a korkülönbség köztetek? A pszichológus szerint így működhet a kapcsolat Egy párkapcsolat működtetése sosem lesz könnyű feladat, ugyanakkor nagyobb kihívásnak ... Read more »

Magyarország alig költ az egészségügyre az EU tagállamaihoz képest

Paolo Gentiloni az Eurostat 2020-as konferenciáján Az egész Európai Unióban csökkentek tavaly a GDP-arányos egészségügyi kiadások, és Magyarországon is tovább romlott a helyzet 2022-ben – derül ki az Eurostat legfrissebb ... Read more »
Top List in the World