EP-képviselők lefizetésével vádolt orosz hálózat után nyomoznak Belgiumban

Alexander de Croo belga miniszterelnök

Korábban egy, a cseh hatóságok által vezetett vizsgálat feltárta, hogy az Európai Parlamentben ülő törvényhozók készpénzt kaptak egy Moszkva által támogatott művelet során, csak hogy “népszerűsítsék” a Kreml propagandáját az Unióban. “A kifizetések nem Belgiumban történtek, de itt kell beavatkoznunk” – mondta De Croo, és hozzátette, hogy mivel Belgium az uniós intézmények székhelye, ezért Brüsszel felelőssége, hogy fenntartsa minden EU-s állampolgár szabad és biztonságos szavazáshoz való jogát.

Alig több mint két hónap van hátra az európai parlementi választásokig, és egyre nagyobb a félelem, hogy Kreml-megbízottak manipulált információkkal félrevezessék a választókat.

Az Európai Parlament három nagy frakciója (a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, a centrista Újítsuk meg Európát és a Zöldek/Európai Szabad Szövetség) gyors vizsgálatot követelt, a parlament sajtószolgálata pedig megerősítette az Euronewsnak, hogy “vizsgálják” az ügyet.

De Croo arról nem beszélt, hogy hány uniós törvényhozó ellen indulhat büntetőeljárás, de a cseh média a hírszerzés tisztviselőire hivatkozva azt állította, hogy a vádak német, francia, lengyel, belga, holland és magyar politikusokat is érintenek. A cseh vizsgálat eredményeként két magánszemélyt és a Voice of Europe hírszolgáltató céget szankcionálták, a nyomozók szerint az orosz műveleteket innen irányították.

Lapunk korábban megírta, hogy Németországban az AfD EP-listavezetőjét, Maximilian Kraht és a második helyen szereplő Petr Bystront vádolja a hírszerzés azzal, hogy pénzeket kaptak a Putyin-közeli ukrán oligarcha, Viktor Medvecsuk hálózatától, és hogy az oroszbarát platformnak, a Voice of Europe-nak adott interjúkon keresztül az orosz narratívát népszerűsítsék. Mindkét AfD-politikus régóta kapcsolatban áll Medvecsukkal, akit propaganda terjesztéséért szankcionáltak, és aki szerepet játszott Oroszország 2022-es ukrajnai inváziójában is. Krah és Bystron 2021-ben “szolidaritási látogatást” tett az akkori kijevi oligarchánál, amikor az hazaárulás vádjával házi őrizetben volt Kijevben.

Maximilian Krah azt állítja, hogy ugyan adott interjút a Voice of Europe-nak, de pénzt azért nem kapott. “Nincs olyan konkrét állítás, hogy fizettek volna nekem” – írta Krah az X-en.

Belgium felszólítja az EU-t, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket

De Croo tárgyalt a vizsgálatról Roberta Metsola európai parlamenti elnökkel, valamint Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel, és felkérte az Eurojustot, (Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökség), hogy “sürgősen hívja össze és vitassa meg ezt az ügyet”.

De Croo azt is meg akarja vizsgálni, hogy az Európai Ügyészség (EPPO) és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) mandátuma lehetővé teszi-e a “vádemelést” az ügyben, ezzel kapcsolatban pedig megjegyezte, ha a két szervezetnek erre nincs lehetősége, akkor ki kell szélesíteniük a mandátumukat.

A belga hatóságok máig vizsgálódnak a Katargate ügyében, melyben európai parlamenti képviselőket és más parlamenti tisztviselőket azzal vádolnak, hogy készpénzt kaptak azért cserébe, hogy Katar, Marokkó és Mauritáina EU-s ügyeiben az országokra nézve kedvezően járjanak el. A nyomozás próbára tette a belga igazságügyi szolgálatokat, az előző ügyésznek például le kellett mondania, miután azt állították, hogy nem volt pártatlan. A belga nyomozás kudarcai miatt sokan már “Belgium-gate” néven emlegetik az ügyet.

De Croo közölte, hogy az új eljárás során “nemcsak Belgium, hanem az egész EU érdekében” fognak dolgozni, és leszögezte, hogy támogatja a Cseh Köztársaság azon javaslatát, hogy vizsgálják meg a propagandahálózathoz kapcsolódó személyek elleni uniós szintű szankciók bevezetését. Mindemellett megjegyezte, hogy a belga nyomozás részeként a kenőpénzeket felvevő személyeket is vizsgálni kell.