A szélsőjobbos szervezetek erősödéséhez vezethetnek a német gazdatüntetések

Traktorok Berlinben

Január 8-án hétfőn írtuk meg, hogy Berlin belvárosi útjait már vasárnap este elfoglalták a német gazdák, majd megkezdődött egy napokkal előre bejelentett tüntetés. A megmozdulás nemcsak a fővárost, hanem vidéki nagyvárosokat is érintett, például Hamburgban, Münchenben és Bonnban is az utcára mentek a termelők, sőt: elzárták a Volkswagen emdeni üzemének bejáratát. A tüntetés ereje a hét folyamán lanyhult, de így is kitartott egészen a hét végéig.

Elég volt!

A traktoros megmozdulás oka egyszerű: a termelők egyszerűen megelégelték, hogy az üzemanyagra vonatkozó támogatásokat és a mezőgazdasági járművek adókedvezményeit csökkentené a kormányzat. A felhördülés nem csak az ő oldalukról érkezett, csatlakoztak hozzájuk az árufuvarozók is, akik a teherautókra kivetett útdíjak tervezett emelése miatt vonultak utcára.

A kormánypártok a tüntetés előtt a mézesmadzagot elhúzva közölték, hogy a tervezet egyes részeit visszavonják, de miután a szakszervezetek erre nem kaptak értelmezhető garanciát, így a tüntetést megtartották.

Kontinens-szerte tiltakoznak

Nyugat-Európában egyre inkább jellemző, hogy a mezőgazdasági üzemeket és vállalkozásokat megsarcolnák, mondván: működésük környezetszennyező. A németországi mellett néhány országot és megmozdulást érdemes megemlíteni az utóbbi évekből:

• Kezdjük Hollandiával, ahol egy 2019-es, a nitrogénkibocsátásról szóló bírósági döntés indított tüntetéshullámot. A termelők dühösen kritizálták a kormány arra irányuló erőfeszítéseit, melyek az állattenyésztésre szakosodó telepek bezárására, vagy az ott élő állatok számának csökkentésére irányultak. 
• Ugorjunk az időben: Belgiumban 2023 márciusában egy traktorkonvoj torlaszolta el Brüsszel uniós negyedét, kisebb zavart keltve a környéken. 
• Írországban a múlt hónapban volt tüntetés: a nitrogénkibocsátással kapcsolatos rendelkezésre válaszul a tejtermelők a teheneikkel együtt vonultak három különböző kormányzati épület elé. 
• Spanyolországban sem marad ki a szórásból: a 2023-as évet rekordmelegnek könyvelték, a kormány mégis bejelentette, hogy korlátozná, hogy a gazdák mennyi vizet emelhetnek ki az aszályt szintén nyögő Tajo folyóból.
• Franciaország jön a sorban: a helyi gazdák traktorokkal hajtottak végig Párizson, hogy tiltakozzanak a növényvédő szerek betiltása ellen.

És végül: Németország

A tüntetéshullám az Európa legnagyobb gazdaságát működetető Németországot is elérte, de a januári megmozdulásnak megvolt a decemberi előszele, mikor is a feldühödött termelők trágyát szórtak szét Berlin utcáin. Az akció kiváltó oka, hogy a német kormány megszüntette a mezőgazdasági járművek üzemanyag-ellátására vonatkozó támogatását.

A lobbisták és a szakszervezetek nem maradtak csendben: kérték a kormányt, hogy a tervet töröljék el, de számukra elégtelen választ adtak. Joachim Rukwied, a német gazdaszövetség elnöke múlt hétfőn azt mondta, hogy 100 ezer traktoros vonult az utcára, és hogy a tiltakozás egy hétig kitarthat – igaza lett. Rukwied azt is közölte, hogy szerinte “a német gazdák egyértelmű jelzést küldtek a szövetségi kormánynak, hogy vonják vissza a tervezett adóemeléseket.”

Környeztszennyezés

Németországban számos termelő elpanaszolta, hogy kigazdálkodhatatlan összeget jelenthet, amennyiben magasabb környezetszennyezési díjat kell fizetniük, miközben többet kell költeniük üzemanyagra. Különösen, hogy egy olyan időszakban akarják őket megsarcolni, amikor épp csak túl vannak egy energiaválságon és a pandémián, és sokan a megélhetésükért küzdenek.

Közmegyezés a gazdák között, hogy a szabályok túlzottan megterhelőek, és azt mondják:

a városlakók lenézik őket, és úgy eszik meg az általuk termesztett élelmiszert, hogy azt sem tudják, honnan származik, sőt: fogalmuk sincs róla, hogy mennyi munka van abban, hogy az az alapanyag a kamrájukba vagy a hűtőszekrényükbe kerüljön.

A környezetvédelmi aktivisták eközben azt hangoztatják, hogy szerintük nem kell hozzányúlni a támogatási rendszerhez, hanem kevésbé pusztító módon kell a forrásokat felhasználni. Sascha Müller-Kraenner, egy németországi környezetvédelmi csoport vezetője szerint minden egyes euró mezőgazdasági támogatásnak ökológiai és szociális feltételekhez kell kapcsolódnia. “Olyan támogatási politikára és rendszerre van szükség, amely egyszerre tesz a mezőgazdaságért, a klímavédelemért és a természetért” – idézte őt a The Guardian. Müller Kranner szerint az éghajlatra káros támogatásokat fokozatosan ki kell vezetni a rendszerből.

Mit mondanak a tudósok és az Európai Bizottság?

A tudósok rámutattak, hogy a mezőgazdasági üzemek számos esetben a környezetet szennyezve működnek, ezzel pedig elősegítik a bolygó felmelegedését, magyarán: közelebb hozzák a sokat emlegetett klímakatasztrófát.

Az Európai Bizottság 2023 végén közölte, hogy a kontinens termő- és termelő helyeinek több mint 80 százaléka rossz állapotban van, és számos növény terméshozamát lerontja a talaj gyatra minősége, illetve a vízhiány és a szélsőséges időjárási körülmények.

Bejön a képbe a szélsőjobb

Elemzésében a The Guardian megjegyzi: a helyzet egyes európai kormányok számára veszélyes lett, ugyanis a gazdák tiltakozásai erősítik a szélsőjobboldali és a populista pártokat.

Hollandiában a nitrogénkibocsátásra vonatkozó rendelet hívott életre egy vidéki populista pártot (Farmer Citizen Movement), mely a tartományi választásokon hatalmas győzelmet aratott 2023 tavaszán, a novemberi parlamenti választásokon pedig ugyanez a párt a hatodik helyen végzett.

Németország sem maradt rest: a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) még tőlük is jobbra eső, antidemokratikusabb nézeteket valló csoportok hangos támogatását nyerték el.

Robert Habeck gazdasági miniszter hétfőn közölte, hogy egyes szélsőséges csoportok a tüntetéseket kihasználva tevékenykednek: puccsot hirdetnek, vagy nyíltan mutogatnak etnikai és nacionalista jelképeket.

A tüntetések reflektorfénybe hozták, hogy az mérsékelt konzervatív pártok is megosztottak Európában. Tavaly az Európai Parlamentben az Európai Néppártnak majdnem sikerült megakadályoznia, hogy elfogadják a természet helyreállításáról szóló uniós jogszabályt, mely az Európai Bizottság elnöke, egyben a Néppárt nagyágyújának számító Ursula von der Leyen által is támogatott európai zöld megállapodás egyik alappillére, és amelyet a jobbközép frakció korábban támogatott.

Léonie de Jonge, a Groningeni Egyetem, szélsőjobboldalra fókuszáló politológusa közölte, hogy “Hollandia a gazdatiltakozások előfutára, egyben az ő példájukon látható, hogy az az agrárpopulizmus, mint újfajta populizmus egyre több országban felbukkanhat.”