A szuverenitásvédelmi törvénycsomag fegyver lehet bárki ellen, mondja az európai emberi jogi biztos

A szuverenitásvédelmi törvénycsomag fegyver lehet bárki ellen, mondja az európai emberi jogi biztos

„Az a javaslat, hogy Magyarországon hozzanak létre egy szuverenitásvédelmi hivatalt, amely széles körű hatáskörrel rendelkezne minden olyan szervezet vagy személy ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy külföldi érdekeket szolgál vagy a nemzeti szuverenitást fenyegeti, jelentős kockázatot jelent az emberi jogokra nézve, így azt el kell vetni” – fogalmazott Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a tanács hétfőn kiadott hírlevelében.

Az emberi jogi biztos szerint a parlament elé terjesztett törvénycsomag-tervezet, valamint a kormány párhuzamos javaslata, amely az új hivatalt beillesztené az Alaptörvénybe, „olyan homályos, hogy a javasolt hivatal fegyverként alkalmazható lenne bárki ellen, aki ellenfélnek tekinthető, például »a demokratikus vita befolyásolására irányuló tevékenység« miatt”. A törvényjavaslatot ismertetve Mijatović arról is ír: „A miniszterelnök javaslatára az államfő által kinevezett elnök korlátlan, felügyelet és jogorvoslat nélküli hatáskörrel rendelkezne, hogy bárkitől érzékeny adatokat és magáninformációkat kérjen”.

Az emberi jogi biztos felidézi, hogy korábban már többször szóvá tett egyes magyarországi lépéseket, „amelyekkel önkényesen korlátozzák az emberi jogi nem kormányzati szervezetek és jogvédők nélkülözhetetlen munkáját az országban”. Emellett „aggodalmamnak adtam hangot a végrehajtó hatalom túlhatalma és az igazságszolgáltatás függetlenségének aláásására irányuló erőfeszítések miatt is”. Szerinte ha ezt a javaslatot elfogadják, az „még több lehetőséget biztosít a végrehajtó hatalomnak a független hangok és ellenzékiek elhallgattatására, megbélyegzésére.”

Mijatović szerint „az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság magyarországi működésére ilyen messzemenő következményekkel járó törvénytervezeteket átfogó vizsgálatnak és érdemi konzultációnak kell alávetni, mielőtt a parlament elé terjesztik őket”. Ezért felszólította a magyar parlamentet, hogy tegye félre a törvényjavaslatokat, és „használja fel jogalkotási és felügyeleti hatáskörét az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmére, összhangban az Európai Egyezménnyel és az Európa Tanács alapvető értékeivel.”

A nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot, amihez hozzá is tettek még egyet, a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállításáról szólót, hosszas felvezetés és politikai ráhangolás után múlt kedden nyújtotta be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Mint a törvényjavaslatról írt elemzésünkben mi is fogalmaztunk: a törvényjavaslat és az új hivatal pontos szerepe homályos, nagy esély van arra, hogy a szuverenitástörvényt bárkire lehessen vonatkoztatni. A parlament egy rendkívüli ülésen már a héten napirendre tűzi a törvényjavaslatot, kedd délelőtt kezdenek tárgyalni az Alaptörvény tizenkettedik gránitba faragásáról és magáról a szuverenitásvédelmi törvényről.