Elesett a magyar építőanyag-piac: sok helyen a gyártás is leállt

Elesett a magyar építőanyag-piac: sok helyen a gyártás is leállt

5–50 százalék közötti visszaesést könyveltek az egyes építőanyagok piacán 2023 első tíz hónapjában – derül ki a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség felméréséből. A MÉASZ reményei szerint az 5 százalék körüli hitelkamatok, az energiahatékonyságot és a lakhatást ösztönző hosszú távú új programelemek hozhatnak tartós fordulatot.

A hazai építőanyag gyártókat összefogó MÉASZ tagságában 2023 első 10 hónapjában jelentősen csökkent az egyes építőanyag és építési termékek forgalma:

• az égetett kerámia tégla- és cseréptermékek gyártói 40-50 százalékos – illetve egyes részterületeken azt meghaladó,
• a fehér falazati termékeknél 35 százalékot meghaladó,
• az EPS hőszigetelő anyagoknál 20-30 százalék közötti,
• az építőkémia termékeknél 5-35 százalék közötti,
• a szálas hőszigetelő anyagoknál pedig szintén kétszámjegyű visszaesés jelentkezett 2022 azonos időszakához képest.

Mindez ahhoz vezetett a legnagyobb visszaesést elszenvedő hazai égetett kerámia tégla- és cserépgyártóknál, hogy szeptember végén és októberben átmeneti kapacitáscsökkentés keretében országosan felfüggesztették a termékek gyártását. Továbbá, az EPS hőszigetelőanyag gyártók a jelentősen visszaesett kereslet miatt szintén kénytelenek voltak a kapacitásokat visszafogni; két- vagy egy műszakos gyártással, állásidőre küldéssel, részben pedig elbocsátásokkal, előre hozott karbantartásokkal és hosszabb év végi leállással.

A megrendelés-állomány immár tartós visszaesése mögötti lecsökkent beruházási aktivitás – és részbeni bizonytalanság – okai: a finanszírozás-szűke az elmúlt évekhez képest költségesebb finanszírozási- és szűkösebb támogatási-ösztönzési eszközein keresztül, továbbá a lakossági vásárlóerő csökkenése, a vállalatoknál pedig egyes beruházások halasztása, továbbá egyes állami és önkormányzati beruházások felfüggesztése (vagy törlése). Mindezek mellett, a piaci tapasztalatok alapján jelentős tényező azonban a beruházást tervezőknél a további termék árcsökkenésre számító kivárás is – részletezte a szövetség.

A 17-18 százalékos éves inflációs környezet mentén a MÉASZ tagságában működő hazai építőanyaggyártók késztermék árai széttartó módon alakultak: az árak néhány területen stagnáltak vagy a gyártók jelentősen csökkenteni kényszerültek:

• az égetett kerámia tégla- és cseréptermékeknél jellemzően 12-20 százalék közötti mértékben,
• az EPS alapú hőszigetelő anyagoknál 15-28 százalék között.

Jelentős akciók vannak az egyes épületgépészeti termékeknél is.

• Idén stagnáltak a szálas hőszigetelő anyagok,
• a homlokzati nyílászárók és jellemzően az építőkémia termék árai is – utóbbinál csak néhány részterületen,
• valamint a fehér falazati termékcsoportoknál volt lehetőség a gyártói költségek részbeni – az infláció mértéke alatti – érvényesítésére.

A gyártási költségeket tekintve, az ismert és idén nagy szerepet játszó költséginflációs tényezők (szükséges béremelések, fuvarköltség-növekedés, EPR-díj, útdíj növekedése) a gyártási költségeket a legtöbb esetben növelték, a kereslet-csökkenés miatt viszont igen kevés mozgástér adódott a tényleges költségnövekedés piaci érvényesítésére.

Mivel a gyártási költségek várhatóan nem fognak csökkenni, további költség-csökkentésekre sem maradt érdemi mozgástér, így az építőanyagok gyártói árai alacsonyabbak várhatóan már nem lesznek.

Ezért a széles körben tapasztalt beruházói kivárással szemben nem érdemes további árcsökkenésekre várva az egyes beruházásokat elhalasztani – különösképp, hogy jelenleg egyelőre kedvezően alakulnak a kivitelezői kapacitások is, emiatt összességében kedvező lehetőség kínálkozik lakhatási-, telephely-fejlesztési- vagy energiamegtakarítási célú munkálatok megvalósítására – mutat rá a MÉASZ.

Az egyes hazai gyártású építőanyagok a kereskedelmi partnereknél legtöbbször azonnalra vagy rövid átfutással elérhetők (a kapacitás csökkentése egyes területeken nem befolyásolja a szállítási időket, mivel a hazai kereskedelemben és a gyártói telephelyeken is jelentős készletek érhetők el.)

2024-es kilátásokra vonatkozóan intő jel, hogy az új lakásokra vonatkozó építési engedélyek és egyszerűsített bejelentések számának legutóbbi adatok szerinti 43 százalékos visszaesésével párhuzamosan a szerkezetépítési anyagok gyártóinál jelentkezett a legnagyobb visszaesés, amelynek változatlanul maradása végiggyűrűzhet a többi szegmensen és a teljes építőipari értékláncon.

A MÉASZ elnöksége bízik benne, hogy a csok plusz, valamint az előkészítés alatt lévő lakóépületkorszerűsítési-program remélt elindulása együttesen erősítik az építési-beruházási kedvet, egyúttal kedvező fordulatot eredményeznek. A MÉASZ szakmai szempontokat és javaslatokat adott a kormányzat számára a csok plusz finomhangolásához, valamint az előkészítés alatt álló energetikai korszerűsítési programhoz. A tartós fordulathoz fontos továbbá a széles körben igénybevehető, a jelenlegi forrásoknál alacsonyabb, 5 százalék körüli beruházási hitelkamatok elérhetővé tétele, valamint hosszú távú, országos bérlakás-fejlesztési program elindítása is.

Az említett korszerűsítési program közeledtét épp az Index harangozta be, értesüléseinket pedig a kormányzat is megerősítette. Eszerint a program a jövő év első negyedévében várható, a részletszabályok ugyanakkor még nem ismertek.