Magyarországon a legszigorúbb az állami kontroll

Magyarországon a legszigorúbb az állami kontroll

Öt magyar jogkezelő szervezet véleménye szerint az igazságügyi miniszter hibás döntése miatt rengeteg hazai művész bevételei sérülhetnek, ezért pereket is indítottak. Lapunk az Artisjus kommunikációs vezetőjét kérdezte az aktuális helyzetről.

Ahogyan arról korábban írtunk már, mintegy negyven bírósági eljárás indult az igazságügyi miniszter döntései ellen. Hazánk öt nagy jogkezelő szervezetének 2024-re tervezett inflációkövető díjszabásait elutasította a miniszter, ezt pedig alapjogot sértő döntésnek vélik az érintett szervezetek. Legutóbbi cikkünkben megkerestük a közös jogkezelőket, valamint az Igazságügyi Minisztériumot, akiknek válaszait közöltük. Ezúttal az Artisjus kommunikációs vezetőjét, Tóth Péter Benjamint kérdeztük az ügy jelenlegi állásáról.

Alapjogi sérelmek

Elsőként arról érdeklődtünk, pontosan milyen alapjogokat sért a jogkezelők szerint a miniszter döntése, ugyanis közleményükben a szervezetek kiemelten említették ezt a témakört. Tóth Péter Benjamin elmondása alapján az Artisjus, a FilmJUS, a HUNGART, a MAHASZ és az EJI a következő három alapjogi rendelkezés sérelmét vetik fel a bíróságra benyújtott keresetekben:

• művészeti élet szabadsága (Alaptörvény X. cikk (1) bekezdés),
• tulajdonjog védelme (Alaptörvény XIII. cikk),
• tisztességes eljáráshoz fűződő jog biztosítása (Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés).

A szerzői és szomszédos jogok a művészeket megillető olyan kizárólagos jogok, amelyek az alkotmányos tulajdonjogi védelem alá tartoznak. A jogkezelők a díjak megállapításával ezeket a tulajdonszerű jogokat érvényesítik, és ha nem tehetik ezt a megfelelő, értékálló mértékben, az sérti a művészek alkotmányos tulajdonhoz fűződő jogát. Ha a művész emiatt nem képes megélni a művei által termelt jogdíjból, azzal sérülhet a művészeti élet szabadsága is

– fogalmaz a szakember. Hozzáteszi:

A közös jogkezelő szervezetek a tisztességes eljáráshoz fűződő jog sérelmét abban látják, amilyen módon az igazságügyi miniszter határozatait meghozta: Bár a díjszabásokról a Szellemi Tulajdon Hivatala előtt hónapokig zajlott az állami jóváhagyási procedúra, az igazságügyi miniszteri elutasító határozat érvei ott egyáltalán nem jelentek meg, így a művészek jogkezelői reagálni sem tudtak rá.

Utóbbit az öt szervezet közleményében is hangsúlyozták. Tóth Péter Benjamin kérdésünkre külön kiemelte: azzal, hogy a benyújtott tervezeteket a miniszter előzetes jelzés nélkül elutasította, álláspontjuk szerint nem csupán etikai hibát vétett, hanem – ahogyan fent is említi – a tisztességes eljáráshoz fűződő jog is sérült.

Még bármi történhet

A szakember elmondása szerint jelenleg úgy becsülik, hogy az elsőfokú eljárás nagyjából egy éven belül lezárul, azonban nehéz biztosat mondani egy ilyen helyzetben. A szervezetek egyelőre bíznak a hazai jogorvoslatban, még nem kérik a nemzetközi jog segítségét, azonban Tóth Péter Benjamin szerint, amennyiben az ő javukra dönt a bíróság, a minisztériumnak lesz lehetősége fellebbezni a Törvényszék döntése ellen.

Azt, hogy nemzetközileg ismeretes-e hasonlóan nagy konfrontáció jogkezelő szervezet és minisztériumi döntés között, a szakember szerint nehéz megítélni. Ennek egyik oka, hogy a magyarországi szabályozás az egyik legszigorúbb, itt a legjelentősebb az állami kontroll.

A díjszabások megállapítására, a közös jogkezelő szervezetek feletti felügyeletre vonatkozó szabályok országonként nagyon eltérőek, még az EU tagállamaiban is. Ezért összehasonlítható esetet nem nagyon lehet találni. Az biztos, hogy a magyar szabályozás az egyik legszigorúbb, és a legtöbb állami kontrollt biztosítja a közös jogkezelés felett. A legtöbb helyen nincs állami jóváhagyáshoz kötve a díjszabás alkalmazása, hanem azt például a díjfizetésre kötelezettek kifogásolhatják, ha sérelmesnek vélik

– fogalmaz Tóth Péter Benjamin.

A témában közölt legutóbbi cikkünk megjelenése előtt lapunk megkereste az Igazságügyi Minisztériumot is. Akkor a hivatal válaszát egészében közöltük, majd a cikk megjelenése után levélben kérdeztük a közös jogkezelőket, hogy kívánnak-e reagálni a minisztérium válaszára. Az EJI és a MAHASZ képviselője nem élt ezzel, tekintve hogy a minisztérium válasza nem tartalmazott számukra új információt.

A FilmJUS, a HUNGART és az Artisjus képviselői pedig annyit írtak a minisztérium válaszára, hogy a benne szereplő „a díjemelés mértékére vonatkozó indoklás az irányadó szabályozásnak nem felelt meg” sorral nem értenek egyet, ezt vitatják, ezért is indítottak pert.

(Borítókép: Jászai Csaba / MTI)