Rettenetesen keveset költ egészségügyre, az európai sereghajtók között Magyarország

Rettenetesen keveset költ egészségügyre, az európai sereghajtók között Magyarország

Az Európai Unió egészében csökkentek tavaly a GDP-arányos egészségügyi kiadások, de a magyar helyzet különösen elkeserítő az Eurostat által hétfőn közzétett adatok szerint. Az EU átlagában a 2021-es 8,5 százalékról 8,1 százalékra esett a betegségekkel és egészségüggyel kapcsolatos GDP-arányos kiadások értéke.

A mutató csak Szlovéniában és Luxemburgban emelkedett, míg Cipruson változatlan maradt, minden más uniós tagállamban csökkent az Eurostat előzetes adatai szerint (24 tagállamból van becsült adatuk, Romániából, Görögországból és Hollandiából nincs). Az első két helyen nem változott a sorrend 2021-hez képest, a harmadik helyen Szlovénia előzte Ausztriát. A két évvel ezelőttihez képest jócskán lejjebb csúszott Svédország és Lettország, de nagyot esett Dánia, Bulgária és Málta egészségügyi célú költése is. A szlovénok mellett a horvátok léptek előre azzal, hogy alig csökkentették az állami egészségügyi kiadásait.

Magyarország továbbra is a sereghajtók között szerepel, és még rosszabb helyen zárt, mint egy évvel korábban. Észtország ugyanis megelőzött minket és Litvánia is feljött holtversenyben a hátulról harmadik helyre, így 2022-ben már csak Írországban és Bulgáriában költött kevesebbet az állam egészségügyi ellátásokra, mint nálunk. És mivel azóta már tudjuk, hogy idén a gyógyító-megelőző kiadások például csak 5,29 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – nem csoda, hogy a kórházak eladósodottsága állandósult problémává vált –, aligha várhatjuk, hogy jövőre nagyot lépünk majd előre a rangsorban.